A számítástechnikai paradigma kezdete óta a számítógép elterjedt metaforája a többcélú eszköz, amit a „parancssorok” és „asztali számítógépek” használata az emberek és a számítógépek közötti interfészen példáz. A számítástechnikára képes eszközök páratlan elterjedtsége mindennapi életünkben, valamint az információk széles körben elterjedt interneten keresztüli hozzáférése egy találóbb metaforát sugall egy modern számítógépre, az asszisztensre. Az emberek már nem használják, hanem együttműködnek eszközeikkel egy kognitív feladat megoldására, miközben mindkét fél tanul és alkalmazkodik a másik képességeihez. A kommunikáció és a döntéshozatal olyan szinten történik, amely átlátható és kognitívan kompatibilis az emberi képességekkel és korlátokkal. Már nem ember-számítógép interakcióról beszélünk, hanem ember-számítógép szimbiózisról.